Míg Amerikában gyorsítja, Magyarországon kifejezetten bonyolulttá teszi a büntetőeljárások lefolytatást a vádalku eszköze. A vádlott, az ügyész és a bíró közötti paktummal mindenki jól járhatna, igaz, idehaza sem a sértett, sőt még a bíró sem tudhat róla, hogy az ügyvéd és az ügyész miben egyezett ki, mert az alku államtitoknak minősül. Ezért a jogászok egy része erkölcstelennek tartja a „bűnbánó” bűnözőkkel való alkudozást.
Nemcsak a politikát és a rendszerváltás utáni kormányokat, hanem a társadalmat sem érdekli a múlt, az ügynökügy - hangzott el egy konferencián, pedig negyven év alatt közel 200 ezer beszervezés történt. Sokan a rendszerváltás heteiben is írtak jelentéseket. A történészek hazugnak tartják a kutatást nehezítő jelenlegi szabályozást, amely szerintük a volt besúgóknak kedvez. A jelen lévő államtitkár nem akarta elárulni, a kormány milyen lépéseket tesz az ügynölmúlt feltárására.
A január 1-jén hatályba lépett alaptörvény érdemi konzultációk nélkül, "az ország egyik felének megalázásával" született, "a világtörténelem első alkotmánya, amelynek szerzőségét senki nem vállalja", holott csak az az alkotmány lehet sikeres, amelyet az egész politikai közösség támogat - mondta Majtényi László egykori adatvédelmi ombudsman azon a konferencián, amelyen több résztvevő is az új alkotmányt, az alaptörvényt bírálta.
Az Alkotmánybíróság döntése miatt egyszer már megorrolt a kormány. Vajon a magánnyugdíjpénztárakat érintő magvalósult és egyelőre csak felvázolt drasztikus lépések kapcsán mit tesz majd a taláros testület?
A liberalizmus ideológiai értelemben továbbra is erős Magyarországon, miközben a liberális párt eltűnt a palettáról. Demszky Gábor 2009-ben tett még egy kísérletet, amikor Retkes Attilát helyzetbe hozta, ám hamar belátta, az SZDSZ menthetetlen. Most Hack Péter jelentette be, hogy 2014-ben új liberális pártot indít. Vajon van esélye egy új liberális pártnak? És milyen legyen az? E kérdésekre próbál válaszolni Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
A sajtóban gyakran megszólaló alkotmányjogász azt állítja „nem lehet mit tenni a mellényes Vonával a parlamentben”. Nem akarok vitatkozni a nyilatkozóval, csak közös gondolkozásra hívom az olvasókat, annak megítélésére, hogy tud-e a jog valamit kezdeni ezzel a bonyolultnak látszó problémával.
Hétfőn Pető Iván és Magyar Bálint cáfolta a Magyar Nemzet azon értesülését, miszerint az SZDSZ-es képviselők az MDF listáján indulnak a 2010-es választásokon. Kedden Kuncze Gábor tette meg ugyanezt a Magyar Hírlap értesülésével kapcsolatban.
Túllépte a rendőrség a hatáskörét a pénteken demonstráló országgyűlési képviselőkkel szemben – közölte a hvg.hu-val Hack Péter büntetőjogász, aki szerint egyébként furcsa, hogy a rendőrség 2007-ben nem volt ilyen erőteljes fellépésű a Parlament körüli kordont lebontó fideszes politikusokkal és nem járt el az Országgyűlés alakuló ülésén gárdista-egyenruhában megjelent Vona Gáborral szemben.
Az egységes és egyértelmű szakmai felháborodás és elutasítás ellenére az Országgyűlés elfogadta azt a törvényi rendelkezést, amely a jövőben a büntetőeljárások nyomozási szakaszában kizárja a tanút segítő ügyvéd jelenlétét a tanúkihallgatáson. Ez a rendelkezés nagy lépést jelent a kommunista rendszer igazságszolgáltatási logikájának helyreállítása felé – állítja Hack Péter büntetőjogász.
Élénk vita alakult ki két ismert liberális jogász és két kormánypárti képviselő közt azon a csütörtök esti budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet az új alkotmányról szervezett a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület. Többek közt elhangzott: „Ez az alkotmány szakít a modern liberális alkotmányos demokráciák értékeivel.”
A Fidesz által javasolt alkotmánytervezet preambuluma a Magyarország náci megszállásával kezdődő negyvenhat évet a magyar történelmen belüli idegen testként kezeli. Az 1944. március 19-i határvonal jogosságáról kérdeztünk fideszes politikusokat.
Az alkotmányozási vita egyetlen igazán lényeges eleme sem szerepel azon kérdések között, amelyeket rövidesen kiküldenek az embereknek - jelezte Hack Péter alkotmányjogász.
A Fidesznek politikai értelemben nincs mandátuma az alkotmányozásra, mivel erről a választások előtt egyáltalán nem beszélt – véli az 51 éves Hack Péter, az ELTE jogi karának adjunktusa.
Már a héten a parlament elé kerülhet egy újabb, ezúttal a 2006-os zavargások ügyében hozott ítéletek semmisségét kimondó törvénymódosítás. Ezt ígéri Balsai István, az akkori rendőri intézkedéseket vizsgáló miniszterelnöki megbízott - írja a hétfői Népszabadság.
Manipulatív okoskodás, hogy bármi is meg lenne írva előre az új alaptörvényből – véli az alkotmány-előkészítő bizottság KDNP-s elnöke, Salamon László.
Ki hinné el a futballban a bíró ítéletét, ha a hazai csapat jelöli ki a játékvezetőt, és ráadásul bármikor le is cserélheti?
A parlamenti bizottságoknak – bár elosztásuk hatalmi osztozkodásnak s pozícióhalmozásnak tűnhet – hagyományosan a szakmai viták lebonyolítása a céljuk. Annak pedig egyszerre van szimbolikus és stratégiai jelentősége, hogy mely testületeket melyik ellenzéki pártnak engedik át.
